A sűrítő működési elve elsősorban két mechanizmust tartalmaz: a vízfázis vastagodása és az asszociatív vastagodás.
Vízfázis megvastagodása: Ez a mechanizmus a sűrítőben lévő hidrofil csoportokra támaszkodik, hogy kombinálják a vízmolekulákat, korlátozva a víz folyékonyságát, ezáltal növelve a rendszer viszkozitását. Ez a mechanizmus gyakoribb a vízalapú bevonatokban.
Működő vastagolás: Ez a mechanizmus a sűrítőben lévő hidrofób csoportokra támaszkodik, hogy az emulziós részecskékhez kapcsolódjon, hogy háromdimenziós hálózati struktúrát képezzen, ami fokozott viszkozitást eredményez. Víz alapú bevonatokban ez a mechanizmus a fő sűrítési módszer.
A különféle típusú sűrítők működési alapelvei
Poliuretán asszociatív sűrítő: A diizocianát és a polietilén-glikol kondenzációs polimerizációjával képződik, majd hosszú láncú alkohollal vagy aminnal korlátozva. Lipofil végcsoportjai a micellák kialakításához kapcsolódnak, és a micellák társulása által kialakított hálózati struktúra növeli a rendszer viszkozitását.
Akrilsűrítő: Az ilyen típusú sűrítő általában hálózati struktúrát képez, és térhálósítással növeli a rendszer viszkozitását.